A Kettlebell vagy más néven Girya leginkább egy füles ágyúgolyóra hasonlít. Tulajdonképpen egy ősrégi sporteszköz, már az ókori görögök is használták kőből készült elődjét az olimpiákra való felkészülésben. Elterjedt a türk népek körében is, majd a cári Oroszországban. Parasztok és mezőgazdasági munkások használták, és erejük oly mértékben és tempóban megnövekedett, ami a cári hadsereg figyelmét sem kerülte el.
A Szovjetunióban is nagy hagyománya volt (túlélt egy rendszerváltást!), egy olyan erőnléti edzésmódszer formájában, amit már kifejezetten katonáknak, rendvédelmiseknek és egyéb fegyveres testületeknek fejlesztettek ki, de előszeretettel alkalmazták a szovjet erősportolók is, például olyan súlyemelő-legendák, mint Vlaszov, Zsabotyinszkij és Alekszejev.
Az orosz különleges egységek sokban köszönhetik erejüket, gyorsaságukat és kimeríthetetlen állóképességüket a kettlebell edzésnek. „Katona, légy erős!” – a szovjet fegyveres erők erőnléti edzésének kézikönyve szerint a kettlebell edzés „az erőfejlesztés egyik leghatékonyabb eszköze”, amely „az emberi erő-potenciál kiaknázásában új korszakot” képvisel.
Az izmok hatékonyságát, azaz a relatív erőt, és a funkcionális erő ill. erő-állóképesség fejlesztését célozza. Mindezt úgy, hogy minimális idő- és eszközráfordítással igen gyorsan igen komoly eredményeket hozzon. Ezáltal nagyon intenzív.
Az extrém kettlebell edzés valószínűleg kizárólag az orosz különlegesek sajátja maradt volna, ha a volt Specnaz kiképző Pavel Tsatsouline nem emigrált volna az USA-ba. Az amerikai katonai és rendfenntartási elit azonnal felismerte az orosz kettlebell nagyszerűségét.
Pavel modern tudományos kutatások eredményeit is felhasználva továbbfejlesztette és átfogó rendszerré dolgozta ki a kettlebell edzés módszereit. A Hard Style „Russian Kettlebell Challenge” (RKC) módszertana már arra jött létre, hogy más rendszereket támogasson.
Legyen használója átlagember, elit sportoló vagy különleges egységnél szolgáló katona, egy biztos, ez a rendszer a lehető legjobb alapot nyújtja. Miért? Épp mert arra találták ki, hogy támogató rendszer legyen. Nem tolakodik be erővel a felkészítésbe, meghúzódik, hogy kiegészítsen. Miközben tudja, hogy egyedül is el tudná látni a felkészítést, amire előbb-utóbb mindenki rá is jön.
A kettlebell hatékonyságának egyik titka az alakjából adódó különleges tulajdonsága, hogy a súlyzórúddal ellentétben a kettlebell súlypontja nem a kezedbe esik. A "nem-ott-húz-ahol-fogod" pedig, jól gondolod, igen nagy jelentőségű a maximális erő fejlesztése szempontjából, teljesen másképp (és szusszanást sem hagyva) terheli az egész testet. Állandó dinamikus feszítettséget kell fenntartani, mert a golyó folyamatosan "ki akar törni". Rendesen olyan, mintha ellened dolgozna, nem véletlen, hogy sokan nevet adnak neki… :)
A teljesítmény érmének két oldala van. Az izmok minél keményebb megfeszítésében rejlik az erő, de ez önmagában még lassú erő. A másik oldal az izmok ellazításának képessége, ebből származik a gyorsaság és a rugalmasság.
Szó sincs arról, hogy a kettő kizárná egymást, sőt! A mobilitás és stabilitás egyensúlyának felborulása nemcsak a teljesítménynek szab gátat, de sérülékenységet is eredményez - a mobilitás irányába történő eltolódás az ízületeket veszélyezteti, az ellenkezője pedig az izomzatot.
A kettlebell gyakorlatok gondoskodnak arról, hogy az erő és erő-állóképesség fejlesztése a kettő megfelelő arányára épüljön fel, így optimális hátteret biztosítanak a teljesítmény-fokozáshoz.
A kettlebellt a füles kiképzés egyedülálló módon ballisztikára is alkalmassá teszi, ami (a szó mindkét értelmében) kegyetlenül fejleszti az explozív, robbanékony erőt és az erőállóképességet, a fogáserősségről már nem is beszélve.
A ballisztikus kettlebell gyakorlatok mozgásciklusában a teljes megfeszítés és a teljes ellazítás szakaszai váltakoznak gyors egymásutánban. Ez arra tanít, hogy képes legyél szemvillanás alatt hatalmas erőket generálni, és közvetlenül utána ugyanolyan gyorsan teljesen ellazulni.